November 20: a gyermekek jogainak világnapja
Szeretnék megosztani önökkel néhány gondolatot, és itt most nem fogok különbséget tenni a fejlődő és az iparosodott országokban élő családok között. Hiszen azok a New York-i vagy chicagói családok, amelyek városaik utcáin keresnek menedéket és azok a franciaországi családok, amelyek egy szeméttelep, egy autópálya vagy egy temető közelében elhagyott teherautókban húzzák meg magukat, ugyanazt az üzenetet küldik nekünk, mint azok, amelyek a fejlődő országokban egy domboldalon, egy szakadék szélén vagy egy öböl partja mentén húzódó mocsaras területen igyekeznek megvetni a lábukat.
Nem pusztán arról van szó, hogy ezeket a családokat nem fogadják be olyan helyeken, amelyek mindenki számára elfogadható lakhatási feltételeket biztosítanak. A helyzet még ennél is rosszabb: nincs helyük a lakótelepeken vagy nyomornegyedekben sem. Valójában még ezekről a szegények lakta területekről is kiszorulnak, rettentő szegénységük a nyomorba száműzi őket. Ezért nem ismeri egyetlen város sem a pontos számukat. Ennél is rosszabb, hogy a legtöbb esetben meg sem jelennek a közigazgatási nyilvántartásokban, sem a nemzeti statisztikákban. Nem szerepelnek a politikai élet napirendjén. Egyszóval, nem léteznek senki számára. Ebből fakadóan a legszegényebb, elismert egzisztenciával nem rendelkező családok gyermekeinek nincs jövőjük sem az iparosodott, sem a fejlődő országokban.
Teljes szöveg letöltése
Read Download