Ezekben a nehéz időkben nem vagyunk-e hajlamosak arra, hogy csak a magunk nehézségeiről beszéljünk, és csupán azzal foglalkozzunk, hányan fordulnak a szociális segélyhivatalhoz vagy kopogtatnak segélyszervezetek ajtaján?
Így megfeledkezünk arról, hogy mindenekelőtt e családok bátorságát tartsuk szem előtt, bátorságukat, amellyel megpróbálnak tisztességesen élni, leleményességüket, amellyel szembenéznek az új nehézségekkel, valamint azt a rengeteg erőfeszítést, amelyet férfiak és nők tesznek annak érdekében, hogy alkalmi munkákat találjanak itt vagy ott — amelyeket rosszul fizetnek, nehezek és veszélyesek, sőt, olykor be sincsenek jelentve.
Vegyük észre a bátorság, a kitartás és a méltóság leckéit, amelyeket a legszegényebb családok adnak nekünk.
Enélkül sokat veszítenénk. Ezek a nehéz idők semmire sem tanítanának bennünket.